|
Árpád-sávos zászló
HDS 2006.11.05. 12:00
Rövid ismertető a "rettegett" lobogóról.
Árpád-sávos zászló
Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók XI. századtól használt piros-fehér sávos lobogója. Később a magyar címer részévé vált.
Árpád-sáv a Képes Krónikában
A Turul-Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (uralk. 1196-1204) tűnik föl. Szent István első király (uralk. 1000-1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. A XIV. század közepén készült Képes krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható. Az alábbi iniciálékban Szent István és III. Béla látható az Árpád-sávokkal. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy föliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegórikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi.
Rákócziak kora
II. Rákóczi Ferenc is használta a zászló egy módosított változatát, melyen 7 vízszintes sáv volt. 4 piros és 3 fehér.[2]
II. világháború
A II. világháború alatt zöld nyilaskereszttel kiegészítve a Nyilaskeresztes párt egyik jelképe volt. Azonban ez a zászló 9 sávból állt. 5 piros és négy fehér, a zászlóban többnyire középen elhelyezve a „H” betűvel ékesített zöld nyilaskereszt.
A sávok jelentése: „az új típusú Árpád-sáv a mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehér sáv)”.[3]
A rendszerváltás után
A miniszterelnöki eskü letételekor a nemzetiszínű zászlót - az Árpád-sávos zászlóval, mint a történelmi zászlók egyikével - díszőrség kíséretében viszik az eskütétel helyszínére.
Az Árpád-sávos szimbólum számos - főként katonai és rendvédelmi - szervezet címerének alkotóeleme. (pl. Nemzetbiztonsági Hivatal[4])
A 90-es évektől kezdve számos - a politikai értelemben vett - jobboldalhoz köthető tömegrendezvényen jelen volt a történelmi (olykor a Turul-lal ellátott) és a Rákóczi-féle Árpád-sávos zászló, de a nyilasok által alkalmazott nem.
Radikális jobboldali ill. szélsőjobboldali csoportosulások is használták alkalmanként (többnyire a történelmi változatot). Zsidó szervezetek, baloldali, liberális politikusok és értelmiségiek gyakran érvelnek a használata ellen, mivel az szerintük a nyilaskeresztes mozgalom jelképévé vált[5] A mérsékelt jobboldali körök azonban a zászló történelmi jellegére hivatkozva ezt mindeddig elutasították.
A rendőrség ez idő alatt több tüntetésen arra hivatkozva, hogy a zászló tiltott önkényuralmi jelkép, azokat elkobozta, de később vissza kellett szolgáltatniuk azokat, mivel bebizonyosodott, hogy a használata nem tiltott
Zászlóerdő a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésen, Árpád-sávos zászlóval a bal oldalon.
Megjegyzés
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
